Palócok Nógrád megyét és a Szlovákiához került Felföldet lakják. Öltözködésük faluról-falura kisebb mértékben eltért. A Börzsöny, Cserhát, Mátraalja sok apró kis települése ha egy plébániához, egy anyatemplomhoz tartozott, akkor már sok hasonlóságot mutatott. A legszínesebb és változatosabb fejrevalókat itt hordták. A ludányhalászi farkas főkötő annyira megtetszett Petőfi Sándornak, hogy naplójába feljegyezte: ha megházasodik, feleségének majd innen hozat főkötőt. Hollókőn ünnep alkalmával fel is teszik fiatalasszonyok fejükre a nem kevésbé díszes gyöngyös fodros menyecskekendőt. A kazári asszonyok kontyvasra tekerték a hajukat majd erre kerültek a különböző főkötők. Az ünnepélyesség különböző fokait kifejező nagyrózsás, ezüstcsipkés, aranycsipkés főkötők magassága sokszor a nagyaraszt is meghaladta, s koronaszerűen keretezte a fejet. A bányák megnyitása idején az 1880-as években attól tartottak, hogy a bányamunka meg fogja szüntetni a paraszti hagyományokat: "ami a szőlőre a filoxera, a burgonyára a kolorádó, az a palóczra a kőszéntelep." Az aggodalmakkal ellentétben napjainkig fennmaradtak a díszes viseletek.	Recski menyecske, Nógrád megye Nemti menyecske, Nógrád megye Kazári menyecske, Nógrád megye